Burgenlandi könyvjelzős vártúra

2018. október 23. 17:07 - Forrás Dániel

Akár vár érintő túrának is nevezhetném a szezon utolsó hosszabb gurulását, mivel várak mentén haladtunk, de nem a várak felfedezése, hanem a motorozás volt a cél. Ebből kifolyólag a várak mellett csak megálltunk, de be már nem mentünk. Hozzáteszem valahol ez nem is volt opció, mert megközelíthetetlen volt az erődítmény. Na de ne szaladjunk ennyire előre…harley-lovak.png

Majdnem volt egy rendszámom

Egy Facebook csoportban megismert motoros ismerőssel, Dáviddal indultunk útnak. Neki nem volt pályamatricája, úgyhogy a 85-ös főúton mentünk. Katasztrófa volt a városból kijutás és a települések is lassítottak minket. Csornán egyik rendőrlámpánál kérdezi Dávid, hogy tudok-e róla hogy mozog a rendszámtáblám. Hát nem tudtam, úgyhogy az első lehetőségnél félreálltam és megnéztem mi a helyzet: eltört a rendszámtábla tartó konzol a felső felfogatásnál. Így a 3 helyett csak 1 csavar tartotta a táblát, ráadásul az is ki volt lazulva. Előkaptam a villáskulcsot és meghúztam. Szerencsére utána nem volt gond vele, de azért beszerzek egy új konzolt biztos ami biztos.

Mini-Stelvio

Feketevár (Schwarzenbach) után az L148-as úton van pár hajtűkanyar, ami engem a híres panormáma útra hajaz, innen az elnevezés. Ha erre járok mindig végigmegyek rajta párszor, ez most sem volt másképp.

mini_stelvio.png

Burgenlandi várak, utak és tájak

Innen aztán beindult a kanyargás Fraknó (Forchtenstein) váráig a lenyűgöző sárgás-barnás őszi tájon keresztül.

20181013_131442.jpg

Majd Thernberg felé vettük az irányt. Dimbes-dombos tájakat kereszteztünk, sokszor a dombtetőn bukot alá az út. Izgalmas volt úgy menni, hogy nem tudod a bukkanó után vajon mi következik. Útközben a navigáció kétszer is megtréfált. Először tettünk egy felesleges plusz kört. majd a vár mellett simán elvitt minket, mintha nem is lehetett volna a közelébe menni.

20181013_140116.jpg

A következő megálló Kirchschlag-ban volt. Az idevezető út inkább másfél sávos volt, mint szűk kettő, úgyhogy nagyon csapatni nem lehetett, de nem bántam, mert gyönyörű vidéken át jutottunk el a helyi várromhoz, vagyis a domb lábához, amin a vár állt. Nem valószínű, hogy látogatható, mert még gyalogutat sem láttunk, amin közelebb lehetett volna menni.

20181013_143419.jpg

Lánzsér és a bécsi Harley-sok

Az utolsó kanyargós szakasz Wiesmath felé, Lánzséron keresztül Veperdig tekergett. Itt jól lehetett döntögetni. Útközben megálltunk megnézni néhány szép lovat.

20181013_151443.jpg

Nézelődés közben szirénázásra, majd folyamatosan erősödő robajra lettünk figyelmesek, majd egyre több motoros jelent meg az úton és csak nem akartak elfogyni. Pár száz többnyire Harley-s motoros gurult el előttünk.

Hazafelé Kapuváron köszöntem el Dávidtól, hogy M85-ösön mielőbb hazaérjek. Bármennyire nem szeretem az autópályát, autóutat, mégis inkább ezt választom, nem pedig az időben sokkal hosszabb, de szintén unalmas és kanyarmentes településeken keresztül vezető utazást. 

Útvonal

utvonal.png

Ha tetszett az írás kövesd a blogot! Ha nem szeretnél lemaradni a következő kalandomról kövess Facebookon vagy keress Instagramon! A korábbi túraútvonalaimat megnézheted RBikeren.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://igymotorozoken.blog.hu/api/trackback/id/tr214318109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.