Motorozás Alsó-Ausztria és Stájerország határán

2018. június 25. 17:22 - Forrás Dániel

Myrafälle – Kalte Kuchl – Mariazell – Gloggnitz – Lánzsér

A szezon eleje óta terveztem már a gurulást Mariazellbe, de különböző okok miatt eddig mindig meghiúsult. Most végre összejött, de nem volt az igazi, jobbra számítottam. Lehet túl nagyok voltak az elvárásaim, vagy az időjárási körülmények befolyásoltak negatívan? Valószínű hogy mindkettőben van igazság. Na de nem akarok ilyen borús képet festeni a túráról, mert szép helyeken jártunk és kanyarból sem szűkölködött az útszakasz.

Motorozáshoz ideálisnak nézett ki az idő, kellemes 20-22 fokot jósoltak a meteorológusok. Eszternek mondtam is, hogy én rövid ujjúba megyek, mert ha megállunk a dzseki sok lesz. A bélést azért betettük a dzsekibe, mert menet közben a 20 fok azért még hűvös. Pulcsit pedig raktunk el a dobozba biztos ami biztos alapon, hiszen a hegyekbe elég szeszélyes az időjárás. Erős szél fújt végig, úgyhogy Sopronban már elő is kerültek a pulcsik.

20180624_105030.jpg

Myrafälle-vízesések

Győrtől egészen idáig kanyart nem láttam, látnivaló sem akadt az út mentén és a forgalom is nagy volt. Ráadásul nem néztem utána, hogy Myrafälle nem egy szimpla látványosság, amit odamész és megnézel, hanem egy fizetős kirándulóhely vízesésekkel, tavakkal, amit több útvonalon lehet bejárni. A bejárat mellett ki is van írva, hogy a legrövidebb kör kb. 4 óra alatt teljesíthető. Motoros szerkóban és idő híján nem mentünk be. Erre egy külön napot kell szánni, kényelmes ruhában.

20180623_131239.jpg

Kalte Kuchl

Innentől kezdve megszűnt a forgalom és végre jött egy kis kanyargás, de nem tudtam nagyon élvezni, mert a hideg szép lassan kiűzte a meleget csontjainkból, ráadásul az esőfelhők is elkezdtek sorakozni a fejünk fölött. Kalte Kuchlnál amúgy is be volt tervezve egy megálló, úgyhogy gondoltuk egy forró itallal felmelegítjük magunkat. CSAKHOGY 2018-BAN, NYUGAT-EURÓPÁBAN EGY KÜLFÖLDIEK ÁLTAL IS GYAKRAN LÁTOGATOTT HELYEN NEM LEHET KÁRTYÁVAL FIZETNI! Holott már a kis balatoni halsütők és büfék 90%-ában is elfogadják, de Ausztriában nem. Na mindegy, mondhatjátok hogy én vagyok a hülye, aki euro nélkül, bankkártyával megy külföldre.

20180623_141229.jpg

Paprikás hangulatban indultunk tovább türnitzi kerülővel Mariazell felé, miközben a sötét felhők Damoklész kardjaként várták, hogy lesúlythassanak. Szerencsére csak 1-2 csepp hullott, úgyhogy megúsztuk.

Nem várt „találkozás” egy fecskével

Kényelmes tempóban gurulok, nézelődünk, amikor egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy jobbról érkezik egy madár, amit balra már nem láttam elszállni... Lenézek és tollakat látok, meg a tollakhoz tartozó madarat a villán. Mondom fasza, ezt elütöttem. Azonnal félreállok, majd amikor leállítom a motort a madárka élettelen teste az aszfaltra hullik.

Eszter szemszögéből a történet úgy nézett ki, hogy az ütközés után a fecske még élt, kettőt csipogott és elszállt belőle a lélek. Persze én voltam a gonosz, aki kinyírta a fecskét.

Lecsekkoltam a motort: szerencsére nem esett-e benne kár. A fecske jobbról érkezett az első lámpa és a villa közé, és a baloldalon jött ki. Sajnáltuk szegény párát, megsirattuk, majd mentünk tovább.

Mariazell

A főtéren álltam meg, ahol van külön motoros parkoló is, amit természetesen csak később vettem észre. Hangulatos kisváros, lehet korzózni a belvárosban. Van minden: étterem, kávézó, különböző típusú boltok és egy óriási bazilika. Kívülről nem is gondolná az ember belül milyen nagy és mennyire díszes, gazdag. Nem vagyok templomba járó típus, de ezt szerintem bármelyik nagyváros megirigyelné. Lőttem volna képeket, de tilos volt, meg épp mise volt, Eszter is csúnyán nézett rám és legalább háromszor szólt nehogy merjek egy fotót is csinálni.

20180623_155706.jpg

20180623_155934.jpg

20180623_154844.jpg

Rövid sétálgatás után beugrottunk egy Billába, hogy Eszternek szerezzünk MezzoMixet, ugyanis rajong ezért kóla-fanta keverékért, amit nálunk sajnos nem lehet kapni.

Aztán bementünk egy hotel kávézójába, ahol urak és hölgyek sakkoztak, kártyáztak az elegáns szalonban, úgyhogy ki is fordultunk azzal a lendülettel. Nem a mi világunk.

A második étteremben/kávézóban asztalt alig találtunk annyian voltak. A pincérnőre is várni kellett, majd a bankkártyás fizetésre irányuló kérdésre nemmel felelt. Az asztalra csaptam és ráordítottam: „Hol vagyunk, a balkánon?” Majd felborítottam az asztalt és az ajtót kirúgva távoztunk. Na jó nem így történt, nem vagyok barbár. :)

Csalódottan kerestünk egy harmadik helyet, ahol végre lehetett kártyával fizetni. Klasszikusnak mondható muskátlis vendéglő volt népi viseletbe öltözött pincérnőkkel.

20180623_161759.jpg

Hazafelé

Megmelegedtünk és hátunk mögött hagyva a napi megpróbáltatásokat végre egy jót motoroztunk: egészen Sopronszentmártonig kanyargott az út. A hideg ellenére élvezettel vettem a különböző kanyarokat. Szerencsére az alsóbb rendű szakaszokon sem szűkült le 1-1,5 sávra az út.

20180623_173827.jpg

Gloggnitzban még volt egy kis kalandunk, mert valamilyen fesztivál volt a városban és lezártak jópár utat a belvárosban. Eleinte nem derült ki a lezárás oka, a navigációban sem tűnt hosszúnak ez a szakasz, úgyhogy behajtottam. Aztán amikor kezdett sűrűsödni a gyalogos forgalom inkább letértem és kerestem egy egérutat.

523 km sava-borsa

Eszter most jött velem először ilyen hosszú és kanyarvadász túrára, de szerencsére minden rendben volt, élvezte és a kanyarokban sem volt félelem érzete. (Pedig eleinte nem szerette az ilyen szakaszokat.)

Lejtmenetben azért nem volt leányálom a kanyarodás, mert előtte fékezéseknél rám csúszott hiába kapaszkodott és támaszkodott.

Az út, mint Ausztriában szinte mindenhol, kiváló minőségű volt és a hegyi szakaszokon szinte nem is volt forgalom. Sok helyen rengeteg folt van az úton, de az osztrákok megtudják úgy csinálni, hogy a régi aszfalttal egy szintben fusson. Talán észre se venném, ha nem más színű aszfaltot használnának. Nem tudom amúgy ez mennyire biztonságos, mert mégiscsak más a tapadása a különböző típusú aszfaltnak. Én még nem tapasztaltam meg a lehetséges negatívumait, de mégiscsak ott az emberben a félsz.

Kanyarok is voltak dögivel, de sok az 50-es, 70-es tábla a rengeteg kis település, tanya miatt. Itt különösen figyelni kell a kapuból kihajtó autókra.

A szél és a hideg sokat elvett a komfortérzetünkből, ezáltal a túra élvezhetőségéből is. Ahogy a bevezetőben említettem azt hittem jobb lesz. Mindenesetre jó volt és jövök még erre másik útvonalon, lehetőleg jobb időben.

20180623_173933.jpg

Ha nem szeretnél lemaradni a következő kalandomról kövess Facebookon: https://www.facebook.com/igymotorozoken/

Ha csak a képek érdekelnek keress Instagramon: https://www.instagram.com/danielforras/

A túraútvonalaimat megnézheted RBikeren: https://www.rbiker.com/hu/view-profile/16737/

Útvonal

Google maps
RBiker

myrafalle-kalte_kuchl-turnitz-mariazell-gloggnitz-lanzser.png

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://igymotorozoken.blog.hu/api/trackback/id/tr7014070551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

malenykij polgar · http://mbybk.blog.hu 2018.06.26. 10:55:17

Meddig tartott volna valamelyik automatából kivenni mondjuk 50 eurót?

Nomad_ 2018.06.26. 13:09:26

@malenykij polgar:
Komolyan elgondolkoztam, szinte irigylem ezt a kezdő rácsodálkozást: Aszfalt! Folt! Utas! Euró! Kanyar! Bankártya! Szél!
Valahol biztos kár, hogy ez elvezett, de nem sajnálom :)