Könnyed tavaszi gurulás 3 határ mentén

2018. április 18. 20:00 - Forrás Dániel

Bős - Pozsony - Braunsberg - Halászi

Bős

Győrtől nagyjából 30 percnyi motorozásra található a Bős-nagymarosi vízlépcső, egynapos túránk első állomása. Vámosszabadinál mentünk át a határon Szlovákiába, majd egy balos kanyart követően egyenesen oda vezet az út. Ilyen egyszerű utunk lett volna, ha egyből elindítom a GPS-t és nem a tájékozódási képességeimre hagyatkozom.

Mentségemre szóljon, hogy hiába nézem meg előre az útvonalat, vagy készítek itinert, útirányjelző táblák nélkül nem könnyű a tájékozódás. Úgyhogy amikor elkezdett rázni a Nagymegyer felé vezető út egyből tudtam, hogy már le kellett volna kanyarodnom. Szerencsére jött egy benzinkút ahol lehúzódtam, megbizonyosodtam róla hogy valóban túljöttem, majd elindítottam a GPS-t és simán odavezetett a vízlépcsőhöz. Ez az útszakasz teljesen átlagos minőségű, se nem jó, se nem rossz. A vízlépcsőnél szemmel látható a kétoldal közötti kb. 20 méteres vízszint különbség. Kétség kívül a hajók zsilipelése a legnagyobb látványosság. Sajnos, amikor mi mentünk hajók csak a horizonton látszódtak, úgyhogy nem vártuk meg amíg megérkeznek.

A nézelődést követően folytattuk utunkat Pozsony felé, a szlovák oldalon. Az út jó minőségű, szinte nyíl egyenes. Aki szereti nyelezni az itt kiélheti minden vágyát. Az út végig a töltés mellett halad, de néhány helyen fel is lehet menni. Sőt, akár át is lehet menni és lehet lőni pár fotót a motorról a vízpart mellett.

20180415_122625.jpg

Pozsony

Pozsonyban a várhoz mentünk először, közvetlenül a vár bejáratával szemben egy kerékpár tárolónál parkoltam le a motort. Még le se vetkőztünk, amikor odalépett hozzánk egy 30 körüli srác és a ‘dobry den’ majd a ‘jó napot kívánok’ után a karjára terített kabát alól felvillantotta a jelvényét és közölte, hogy ‘polícia’. Tört magyarsággal elmondta, hogy a szlovák parlament előtt vagyunk és nem kellene itt parkolnunk - mindezt teljesen udvariasan. Kérdezte meddig maradunk, mert ha nem sokáig időzünk akkor a főnöke még elnézi, hogy itt álltunk meg. Én meg úgy voltam vele inkább nem ráncigálom az oroszlán bajszát, így lejjebb gurultam 50 métert az utcán és ott parkoltam le. Barátnőm közben a vár bejáratánál várt és mondta, hogy amíg elálltam jött két robogós és azokat is elküldte a srác. Szóval NE PARKOLJATOK A SZLOVÁK PARLAMENT ELŐTT!

A vár szépen fel van újítva, parkosítva van és a panoráma is szép (persze nem Budapest szintű). A vár mögött egy barokk kert is helyet kapott. Az épületen belül múzeumok működnek, amik már fizetősek.

20180415_134749.jpg

Pozsonyban még elkanyarodtunk a Slavín háborús emlékműhöz, amiről nekem az amerikai Washington emlékmű ugrott be először, majd a Hősök terén található Millenium emlékmű. Valószínűleg az égbe törő torony miatt. A GPS gyakorlatilag az emlékmű lábánál található térhez vezetett. A bátrak - akik szeretnének néhány lenyűgöző motoros fotót - a behajtani tilos táblát figyelmen kívül hagyva közelebb is mehetnek. Ezt viszont nem ajánlom, mert szinte biztos, hogy itt is vannak civil ruhás rendőrök.

Braunsberg

Pozsonytól negyedórányira található Braunsberg, amit én egészen a megérkezés pillanatáig várnak gondoltam, de ez egy hegy (inkább domb). (Persze, mert németül a vár burg, a berg meg a hegy és a csekély német tudásom bevitt a dzsungelbe.) A tévképzetemet csak alátámasztotta, hogy már messziről látszott egy vár egy kisebb dombon. (Ez a Hainburgi vár egyébként.) Gondoltam az lesz az úticél, de nem az volt, mert egy ellentétes irányban található dombtetőn kötöttünk ki, ahol nem volt más csak egy aszfaltozott parkoló. A kilátás gyönyörű volt, el lehetett látni minden irányba. Lehet látni Pozsonyt, a Dunát és az osztrák vidéket. Ha erre jártok ide mindenképpen érdemes feljönni, már csak azért is, mert a rövid osztrák szakaszon jó kis kanyarok is akadtak.

20180415_144545.jpg

Halászi

Visszafelé nem Pozsonynak mentem volna, de most nem a tájékozódó képességem, hanem a GPS tréfált meg. Hiába választottam ki melyik útvonalon szeretnék menni egy idő után felülírta és a leggyorsabbat választotta. Így fel is vitt az autópályára… szerencse a szerencsétlenségben, hogy Szlovákiában motorra nem kell matrica. Rajkánál lejöttem a pályáról és Mosonmagyaróváron keresztül érkeztünk meg Halásziba. A híd után közvetlenül lekanyarodtam a Dunapartra és élveztük a csendéletet.

20180415_160558.jpg

Hazafelé a szigetközi úton, Ásványráró felé mentem. Még jó hogy résen voltam, mert a GPS állandóan elvitt volna gyorsabb irányba. Ez az útszakasz amúgy borzalmas minőségű, soha többet nem jövök erre motorozás céljából.

Összességében tavaszi bemelegítő motorozásnak teljesen jó volt ez a túra, nem fenyegetett a túlvállalás veszélye. A bősi vízlépcsőhöz biztos megyek még, és a Bős - Dunacsúnig közötti szakaszon sem most motoroztam utoljára. Ha arra járok Braunsberg-et sem fogom kihagyni. Viszont a kanyarokat ne ezen az útvonalon keressétek.

Ha errefelé mentek írjátok meg milyen volt és azt is mit néztetek meg!

Útvonal

Google maps
RBiker

bos-pozsony-braunsberg-halaszi.png

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://igymotorozoken.blog.hu/api/trackback/id/tr6313847780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.